Jó ötletnek tűnik, amikor nagyvállalati kezdeményezésre a lakók életét megkönnyítő okosmegoldások valósulnak meg. A teljes körű smart city projektekkel viszont az a probléma, hogy a cégek az önkormányzatok mellett túl sok mindenre ráláthatnak.
Nemrég számolt be a tech sajtó arról, hogy a Google-t is irányító Alphabetnek a Sidewalk Labs leányvállalata Toronto vezetésével egyezett meg. Az együttműködés célja, hogy egy körülbelül 300 ezer négyzetméteres területen nagyszabású smart city kísérletet folytassanak, és egyben ide építsék a Google Canada központi épületét is. A hírek szerint a Quayside negyedben lakossági és kereskedelmi fejlesztéseket is megvalósítanak, hogy demonstrálják, mire képes egy adatvezérelt, automatizált és világhálóra csatlakoztatott város.
Hatalmi elképzelések?
A hasonló „urbanista” laborok különösen nagy népszerűségnek örvendenek manapság. Világszerte számos példát találni különböző tesztprojektekre, melyek során a cégek szabad kezet kapnak, hogy például egy település vagy egy régió ingatlanjait kezeljék, és az új technológiákkal kísérletezzenek.
A technológiai társaságok és a városok vezetői szerint ezen projektek teljesen új, diszruptív (korábbi modelleket átalakító) innovációt és egyúttal gazdasági növekedést hozhatnak. Ez akár meg is valósulhat, de érdemes észrevenni, hogy ezen az úton, a felszín alatt egyre több irányítást szerezhetnek a profitorientált vállalatok – irányítást az emberek, a települések vagy akár a jogszabályok fölött is.
Eric Schmidt, az Alphabet igazgatótanácsának tagja szerint a Sidewalk Labs alapötlete a Google-alapítók azon elképzeléséből fakadt, hogy a fejlesztők mennyi jó dolgot tehetnének, ha megbíznák őket egy város irányításával. A The Guardian szerint a merész ambíció önmagában még nem jelent problémát, de egy ilyen méretű világvállalat esetében mindenképp óvatosan kell kezelni ezeket a nagyszabású terveket.
Áhított befektetők
Kétség sem fér ahhoz, hogy a városok közti kiélezett versenyben kapóra jöhet a technológiai szektor segítsége: amikor például egy nagy tech cég központot létesít az adott városban, és akár további befektetőket, innovatív ötleteket hoz magával. A különböző okosnegyedekben pedig ezek a hatások hatványozottan érvényesülhetnek.
Ennek ellenére a városvezetőknek nem szabad megfeledkezni arról, hogy a város nemcsak egy technológiai fejlesztőbázis, nemcsak egy platform, hanem egy hely, ahol emberek élnek, akiknek joguk van a digitális technológia nélkül is élni.
A felelősség kérdése
A brit lap kiemelte, hogy az önkormányzatok a választások során felelősséget is vállalnak az összes ott lakó polgárért. Ez a felelősség garantálja (ha nem is mindig és nem is tökéletesen), hogy a település az ott lakók többségének igényeit szolgálja ki.
Amint viszont egy cég kezébe kerül az irányítás, felmerül a kérdés, hogy milyen szintű felelősséggel tartozik a városlakók felé. Bármilyen szimpatikus cégvezető mondhatja azt, hogy őt az emberiség jobbá tétele vezérli, de a valóságban azonban csak a befektetéseikért aggódó igazgatótanácsot kell meggyőznie, nem pedig a választókat.
Végső soron az okosváros technológiája mindenképp hasznos lehet, amíg hathatós megoldást kínál különböző társadalmi problémákra, de az önkormányzatoknak meg kell húzni a határokat, hogy milyen szinten engedik meg a vállalatoknak a beleszólást. Emellett pedig természetesen semmi sem gátolja a technológiai vezetőket abban, hogy induljanak a következő választásokon, és a lakosok bizalmát elnyerve valósítsák meg a terveiket.
Forrás: www.m2mzona.hu
