Bár manapság egyre gyakrabban találkozni a „Dolgok Internete” kifejezéssel, sokan nem ismerik a valódi jelentését, illetve jelentőségét.
A CNBC külön írást szentelt annak, hogy áttekintse az IoT eddigi történtét, jelenlegi és jövőbeli várható hatásait.
Miről is van szó pontosan?
Az Európai Bizottság definíciója szerint a Dolgok Internete „a fizikai és virtuális világ egyesítésével alakít ki intelligens környezetet”.
Az üzleti világ egyik óriáscége, az elsősorban mikroprocesszorairól ismert Intel olyan „erős hálózatként” írja le az IoT-ot, amely „az elektronikai eszközök, szoftverek és érzékelők beágyazottságának” köszönhetően jön létre. Ez pedig lehetővé teszi a gépek közötti adatcserét és -elemzést.
Egyszerűbben mindez talán úgy foglalható össze, hogy olyan internethez csatlakozó berendezésekről van szó, amelyek képesek „beszélgetni” egymással.
Jó példa erre az intelligens termosztát, amelynek működését a felhasználó okostelefonja segítségével akár a munkahelyéről, az irodájában ülve is szabályozhatja. Vagy megemlíthetők az olyan viselhető kiegészítők, amelyekkel megfigyelhető viselőjük fizikai teljesítménye – például futás közben, a kapcsolódó adatok pedig online tárolhatók az esetleges elemzés céljából.
Ipar 4.0
Ha a vállalati felhasználást nézzük, akkor a negyedik ipari forradalom jegyében látható az Ipari Dolgok Internete (Industrial Internet of Things) térhódítása is. Az IIoT-fejlesztésekkel a gyártók és vállalkozások a termelékenység és hatékonyság növelésére használják fel a különféle „okos” megoldásokat.
Az IoT gazdasági szerepe
A várakozások szerint egyre jelentősebb hatással kell számolnunk. A McKinsey Global Institute elemzése szerint a Dolgok Internete 2025-ös potenciális gazdasági hatása, beleértve a fogyasztói többletet is, 3,9 és a 11,1 billió dollár közé tehető. Az Accenture pedig arra számít a becslései alapján, hogy az IIoT 2030-ra akár 14,2 billió dollárnyi növekedést is hozhat világgazdasági szinten.
Kockázatok és mellékhatások
Az IT- és adatbiztonság tekintetében ugyanakkor még jócskán van hová fejlődni, sokan és sokszor foglalkoztak már az internethez csatlakoztatott eszközök sebezhetőségének kérdéskörével. Az IoT-biztonsággal foglalkozó ForeScout Technologies például tavaly hét „okos” berendezést, illetve megoldást vett górcső alá, köztük intelligens hűtőket, csatlakoztatott nyomtatókat és az IP-vel összekapcsolt biztonsági rendszereket.
Az eredmény nem lett túlságosan biztató, ugyanis a tanulmány szerint az ilyen eszközök „akár három perc alatt feltörhetők”, helyreállításuk viszont napokig vagy akár hetekig is eltarthat. Ráadásul az okosberendezésekben található mikrofonok és kamerák a felhasználók megfigyelésére, sőt akár a kritikusnak számító gépek megsemmisítésére is felhasználhatók.
A belga KU Leuven egyetem kutatói idén októberben megjelent disszertációjukban arra hívták fel a figyelmet, hogy a védett Wi-Fi hálózatokban található biztonsági rések kihasználásával a hackerek olyan érzékeny információkhoz is hozzájuthatnak, mint például a hitelkártyaadatok.
Hosszú út áll még tehát a technológia előtt, hogy felhasználása zökkenőmentessé és biztonságossá váljon, viszont nemcsak a jövőbeni, hanem a napjainkban is tapasztalható hatása megkérdőjelezhetetlen.
Forrás: www.m2mzona.hu
