A raktár- és ellátásilánc-menedzsment hagyományosan lassan változó iparág. Még mindig vannak példák rá, ahol technológiailag elmaradva, főleg a dolgozók fizikai munkájára épít, leginkább az alacsony költségeket helyezve a fókuszba. Az újfajta technológiák pedig komoly befektetést igényelnek, installálásuk gyakran bonyolult és időigényes, így előfordul, hogy csak a régi módszerek toldozgatása-foltozgatása maradt.
A koronavírus-járvány azonban ezt az iparágat is rákényszerítette, hogy a túlélés érdekében újragondolják a raktárak automatizációját. A karantén, a szociális távolságtartás és az egyéb egészségügyi- és biztonsági protokollok nehezebbé teszik, hogy a raktárak kevesebb alkalmazottal is jól működjenek, ez pedig az egész ellátási láncra hatással van.
Ha például azok nem bírják a tempót, annak áruhiány és a szállítmányok késése lehet a következménye. A munkaerőhiány és a korábbi, teljesítendő rendelések mellett a növekvő áruigény is azt kényszeríti ki, hogy az iparág változzon, bevezesse és használja az automata technológiát.
Az SDC Executive újságírói három olyan területet szedtek össze, amelyekkel a raktározással foglalkozó cégek bevezethetik a gépesített technológiát, és amivel jobban megfelelhetnek a mostani változó környezetben.
Vezető nélküli anyagmozgató rendszer (AGV)
Az AGV-k (Assisted guided vehicles) gyakorlatilag robotok, amelyek magában a raktárépületben és környékén szállítják az árut. A kerekeken guruló, szenzorokkal felszerelt gépek előre meghatározott útvonalakon közlekednek a sorba rendezett árutornyok között, azokat megemelve kiszedik a szükséges terméket, amelyet aztán elszállítanak az egyik alkalmazotthoz.
Ilyen, szinte teljesen automatizált rendszert hozott létre az Amazon is, amely nagyszámú AGV segítségével tudja a rendeléseket gyorsan és hatékonyan teljesíteni. Esetükben a cég raktárába automatikusan érkező rendelés továbbjut egy adott robothoz, amely lokalizálja a terméket, így felgyorsul a szállítás, és nő a folyamat hatékonysága.
Automata villástargonca
Hagyományosan egy humán alkalmazott működteti és vezeti a targoncát, az egyes termékeket sokemeletes állványokban megkeresve és kiemelve. Az edge computing és az AI azonban lehetővé tették a villástargoncák automatizálását is, így már nincs szükség arra, hogy azokat emberi sofőrök irányítsák.
Bár az eszköz működésében hasonló az AGV-hez, jobb és olcsóbb megoldás lehet a régebbi raktárakban, amelyek esetleg nem akarják teljesen önműködővé tenni a munkát.
Intelligens szortírozórendszer
Az okos szortírozó- és futószalag-rendszerek lehetővé teszik a válogatás és szállítás automatizálását úgy, hogy nincs szükség a szalag melletti munkásokra. Mesterséges intelligenciával és gépi tanulással ellátott nagysebességű kamerák érzékelik az érkező termékeket, és nemcsak osztályozzák, hanem megkeresik hozzájuk a leginkább költséghatékony csomagolódobozt is.
Az iparág egyik legnagyobb, nem megoldott folyamata a szállítmányozás. Sok erre specializálódott hajó rekedt a járvány miatti korlátozások következtében a kikötőkben, a légi szállítási költségek pedig emelkedtek, így nagyon fontos lenne a szállítási költségek csökkentése.
Ehhez hozzávéve a gyakori pazarlást, például a túlméretezett csomagolásokat, elengedhetetlen a folyamatok átalakítása. Az intelligens szortírozórendszerek révén a raktárközpontok kevesebb, egymástól távolabb dolgozó alkalmazottal tudnak működni, miközben a csomagolás és a szállítás költséghatékonysága javul.
Fejlődés nélkül nem megy
A Covid-19 szembesítette a raktár- és ellátási láncok működtetőit azzal, hogy az automatizálási stratégiák hiánya vagy nem elég hatékony működtetése milyen negatív következményekkel járhat. A korábban luxusnak tekintett fejlesztések mára elengedhetetlenné váltak.
A virágzó e-kereskedelem megköveteli a magas szintű termelékenységet. A raktárautomatizáció csökkenti a humánerőforrás költségeit és értéket teremt, amely nemcsak a krízisek, például a mostani járvány alatti megtérülést biztosítja, de a hosszú távú hagyományos üzleti célok elérését is segíti.
Forrás: iotzona.hu
