Gyorsan bővül a dolgok internetére épülő alkalmazások száma a gyártó- és energiaipartól kezdve a szállítmányozáson át az egészségügyig és a mezőgazdaságig megannyi vertikumban, nyugtázhatta az IoT Tech Expo Europe 2017 konferencia is, amelynek ismét Berlin adott otthont. Még nagyobb iramban nő viszont a hálózatba kapcsolt eszközökről érkező adattömeg, ami a feldolgozás és a biztonság vonatkozásában egyaránt megoldásra váró problémákat vet fel.
Olyan globális trend a dolgok internete (internet of things, IoT), amellyel szűkebb régiónk is lépést tart. Az International Data Corporation (IDC) idei első féléves jelentése (Worldwide Semiannual Internet of Things Spending Guide, 2017) szerint Közép-Kelet-Európában az IoT-költés 2016-ban elérte a 11 milliárd dollárt, mivel a szervezetek mind több hardvert, szoftvert, hálózati eszközt és szolgáltatást vásárolnak a dolgok internetére épülő alkalmazásaikhoz. A piacelemző ennek alapján arra számít, hogy a térségben az IoT-megoldásokat szállító cégek árbevétele 2016 és 2020 között évente átlagosan 21,5 százalékkal fog nőni, és az évtized végére eléri a 24 milliárd dollárt, a tavalyi piacméret több mint kétszeresét.
A személy- és teherszállítás, a gyártóipar és a közműszolgáltatás jár élen az IoT-beruházások terén Közép-Kelet-Európában. A vertikumok itteni szereplői tavaly 2,3, 2,1, illetve 1,2 milliárd dollárt költöttek projektjeikre, amelyek elsősorban a működés digitalizálását, a hatékonyság és a hozzáadott érték növelését célozták a különböző üzletágakban. A lakossági szegmens szintén a dolgok internetére épülő megoldások egyik legnagyobb piaca lesz az évtized hátralevő részében. Többek között a biztosítótársaságok, az építőipari és a szállítmányozó vállalatok növelik majd a leggyorsabb ütemben IoT-költésüket ebben az időszakban, és az olyan, vertikumokon átívelő használati esetekhez köthető beruházások is bővítik a piacot, mint a hálózatba kapcsolt járművek és az okosépületek.
Mind a hardver-, mind a szoftverköltés gyorsabban nő majd Közép-Kelet-Európában, mint a hálózati eszközök és szolgáltatások vásárlására fordított összeg, tette hozzá az IDC, noha 2020-ban a szoftverköltés már önmagában is megközelíti majd a 7 milliárd dollárt. A végpontokat a hálózatokhoz kapcsoló szenzorok és modulok lesznek a legkeresettebb hardverek, míg az IoT-költés több mint felét a szoftverberuházások adják majd ebben az időszakban.
Összehasonlításképpen: a Gartner februárban közreadott előrejelzése (Forecast: Internet of Things – Endpoints and Associated Services, Worldwide, 2016) szerint 2017-ben világszerte 8,4 milliárd dolog csatlakozik majd az internetre – 31 százalékkal több, mint tavaly -, a végpontokra és a kapcsolódó szolgáltatásokra fordított költés pedig eléri a 2 billió dollárt. Ennek alapján a piacelemző szerint 2020-ban 20,4 milliárd hálózatba kapcsolt dolog működik majd IoT-alkalmazásokban.
Hajtóerő digitalizációhoz
Derűlátó a dolgok internetére épülő vállalati alkalmazások jövőjét illetően az a felmérés is, amelyet a műholdszolgáltató Inmarsat megbízásából készített a Vanson Bourne ötszáz – ezer főnél több alkalmazottat foglalkoztató – vállalat megkérdezésével. A júniusban közreadott jelentés (The Future of IoT in Enterprise – 2017) szerint az energiatermelés, az agráripar, a szállítmányozás és a bányászat területén tízből kilenc szervezet elsőszámú prioritásként kezeli az IoT-kezdeményezéseket, amelyektől 97 százalékuk jelentős üzleti előnyöket vár. Közülük a megkérdezett vállalatok a szolgáltatásminőség, valamint a munkahelyi egészségvédelem és biztonság javítását, illetve a hatékonyabb munkavégzést emelték ki első helyen.
A digitalizáció szempontjából a válaszadók 38 százaléka kulcsfontosságú technológiának tartja a gépi tanulást a robotika (35 százalék) és a 3D nyomtatás (31 százalék) mellett. A kutatás ugyanakkor rávilágított a vezetői aggodalmakra is, amelyeket a működés digitális átalakítása vált ki. A megkérdezettek közel fele (47 százalék) véli úgy, hogy vállalatának újra kell gondolnia az adatbiztonság megközelítését, 45 százalékuk pedig az IoT-projektek előkészítéséhez és megvalósításához szükséges kompetenciák hiányára panaszkodott. A válaszadók 29 százaléka azzal a kijelentéssel is egyetértett, hogy a hálózati problémák már a kezdet kezdetén komolyan veszélyeztetik az IoT-bevezetések sikerességét.
Szintén tapasztalják már a dolgok internetére épülő alkalmazások előnyeit a gyártóipar szereplői, állapította meg az MPI Group is Manufacturers Around the World Are Now Profiting from the IoT (Are You?) című tanulmányában, amelyhez világszerte 374 gyártó vállalatnál készített interjúkat. A megkérdezett vezetők több mint fele mondta, hogy a gyártás támogatására vállalata már bevezetett valamilyen IoT-alkalmazást. Ebben a csoportban a vállalatok 72 százaléka a termelékenység, 69 százaléka a nyereségesség növekedéséről számolt be. A gyártók több mint kétharmada (68 százalék) tervezi, hogy termékeit is IoT-képessé, okossá teszi, ami tovább növelheti a profitot.
Ugyanakkor fényt derített a tanulmány arra, hogy a kisebb gyártók 46 százaléka küszködik a dolgok internetében rejlő lehetőségek felismerésével, illetve az IoT-alkalmazások bevezetésével, és ez veszélyezteti versenyképességüket. További probléma, hogy a gyártóiparban telepített okoseszközökről érkező adatok, a belőlük nyert információk nem jutnak el mindazokhoz, akik hasznukat látnák: a felsővezetők mindössze 34 százaléka fér hozzá az IoT-adatokhoz, a gyártók ügyfélkörében és beszállító partnerei között pedig ez az arány még kisebb.
Értelem és biztonság
Örömteli ugyan a dolgok internetének – számos jelentésben dokumentált, illetve elemzői előrejelzésben kilátásba helyezett – gyors terjedése, azonban ez csupán az érem egyik oldala. Különböző becslések szerint a hálózatba kapcsolt dolgok száma 2020-ra elérheti az 50 milliárdot is – a Gartner-előrejelzésben szereplő adat több mint kétszeresét -, a közutakon száguldozó okosautóké a 250 milliót, és rengeteg eszköz működik majd az egészségügyi IoT-megoldások részeként, mert a piaci szegmens mérete az évtized végére 117 millió dollárra nőhet.
Akárhogy lesz, több hálózatra csatlakozó eszköz még sokkal több adatot jelent. A gyorsan duzzadó adatáradat hatalmas üzleti értéket hordoz magában, de az rejtve marad, ha a szervezetek nem tudják kinyerni belőle. Olyan analitikai képességek szükségesek ehhez, amelyek kezelni tudják a valós időben áramló adatfolyamok és más adatkészletek mennyiségét és változatosságát is. A mesterségesintelligencia-megoldások éppen erre a feladatra termettek – ezért a dolgok internetére épülő alkalmazások bevezetését tervező vállalatoknak számolniuk kell az analitikai képességek továbbfejlesztésével. Beletartozik ebbe a hozzáértő szakemberek toborzása is, akik meg tudják ítélni, milyen kérdéseket érdemes feltenni, és a válaszokat milyen adatkészletekben kell keresni. Ostoba kérdésekre ugyanis a mesterséges intelligencia is buta válaszokat ad.
A mesterséges intelligencia analitikai képességeivel a vállalatok felismerhetik és értelmezhetik az IoT-adatokban rejlő összefüggéseket, majd ennek alapján többek között automatizálhatják a folyamatokat, felgyorsíthatják a döntéshozatalt, személyre szabhatják az ügyfelek kiszolgálását, és megelőzhetik a meghibásodásokat, fennakadásokat. A mesterséges intelligencia a hálózatba kapcsolt rendszerek használatát is megkönnyíti, még nagyobb lendületet adva az IoT további térhódításának.
Mindehhez azonban a vállalatoknak át kell lendülniük a rendszerek integrálását kísérő és az adatkörnyezet összetettségéből adódó nehézségeken, az érzékeny üzleti, illetve személyes adatok védelméről, a jogi és az etikai kérdések megválaszolásáról nem is szólva.
Különösen érzékeny pont az IoT-környezet biztonsága, amelynek informatikai és fizikai védelmét egyszerre kell megoldani, miközben a hagyományos, központi megoldások önmagukban már nem alkalmazhatóak sikerrel, a hálózatra csatlakozó eszközök zöme pedig túl kicsi ahhoz, hogy fejlettebb biztonsági szoftvert futtasson. Nem meglepő ezért, hogy a nagyvállalati IoT-alkalmazásokat használók közül sokan a Blockchain technológia korai felhasználói közé tartoznak. Elosztottságánál és autonómiájánál fogva a Blockchain ugyanis képes az okoseszközök működésének megmásíthatatlan naplózására.
Ám bármilyen ígéretes, a technológia alkalmazása kihívásokat is tartogat. A Blockchain adatblokkjainak láncolata egy IoT-alkalmazásban hamar olyan méretűvé nőhet, hogy nem fog elférni az okoseszközökön, óhatatlanul szükség lesz központi tárolásra és adatmenedzsmentre, amit úgy kellene megoldani, hogy ne menjen az elosztottság és a méretezhetőség rovására. A titkosított adatkommunikáció szintén teljesítményproblémákat okozhat a gyorsan táguló IoT-környezetben, ráadásul egyelőre kevesen értenek a technológiához, így a vele összefüggő jogi és megfelelőségi kérdések korántsem tisztázottak.
Forrás: https://computerworld.hu
