A már nem is olyan távoli jövőben, a hagyományos mezőgazdaság nyújtotta lehetőségek nem lesznek elegek a a világ növekvő élelmiszerigényének kielégítésére és a klímaváltozás okozta kihívások kezelésére. Az egyik fontos pillért az ágazatban is egyre nagyobb mértékben jelen lévő Internet of Things jelentheti.
Az IoT-alapú növényvédelem működését az úgynevezett Wireless Sensor Networks, vagyis vezeték nélküli szenzorhálózat (WSN) segíti. Az apró okosérzékelőkből álló rendszer folyamatosan figyeli a külső tényezőket, a valós idejű adatokat pedig képes rövid távolságra vezeték nélküli kapcsolaton továbbítani.
A nagy mennyiségű információ intelligens használata és elemzése segít a gazdálkodóknak a hosszú távú előnyökkel járó gyors döntések meghozatalában. A rendszer fenntartása – a gyors üzembe helyezhetőség és a hosszú akkumulátor-üzemidő miatt – alacsony költségeket jelent.
Talaj
A termőtalaj nedvességét és hőmérsékletét figyelő érzékelők fontos információkhoz juttatják a termelőt, aki ezek alapján dönthet az öntözésről. A szenzorok olyan tényezőkkel kapcsolatban is végeznek méréseket, mint a talaj volumetrikus víztartalma, az áteresztőképessége vagy az elektromos vezetőképessége.
Levegőminőség
A levegő hőmérsékletét és összetételét vizsgáló automata érzékelőrendszer képes a növények megbetegedéseinek megelőzésére, detektálására vagy a már fennálló probléma kezelésére. Ezek a szenzorok vizsgálják és követik a szén-dioxid-szintet is.
Levélnedvesség
Az eszközök a leveleken nyomokban megtalálható víz vagy jég jelenlétét detektálják.
Időjárás
Az okosszenzorok érzékelik a fényintenzitást, a szelet, esőt és a páratartalmat. Az IoT-alapú időjárás-modellezéssel kisebb környezetben is megjósolható a közelgő csapadék, így a fejlett öntözőrendszerekkel csökkenthető a felesleges vízhasználat.
Az összegyűjtött adatok révén ráadásul megelőzhetők a rendszer túlhasználatából adódó pluszköltségek, illetve a vízpazarlásból adódó környezeti károk. A valós idejű időjárás-adatok lehetővé teszik, hogy szükség esetén a gazdálkodók gyorsan reagáljanak.
A digitalizáció előnyei
A technológiával tehát időt, pénzt és erőforrást takarítanak meg az agrárium szereplői. A pozitívumok azonban a Föld, illetve a környezet szempontjából is érvényesülnek; a kisebb felhasználás hozzájárul a fenntarthatóság növeléséhez.
Alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátás
A szenzorok által gyűjtött valós idejű adatok kiküszöbölik a traktorok túlzott használatát a mintavételi pontokhoz való eljutás esetében, így kisebb lehet a gazdaságok szénlábnyoma.
Kevesebb víz- és levegőszennyezés
A Dolgok Internetén alapuló technológia egyes számítások szerint 20-40 százalékkal csökkentheti a gazdaságok víz- és műtrágyahasználatát anélkül, hogy a termés mennyisége változna. Mivel a legtöbb helyen a műtrágyahasználat a vízszennyezés fő oka, a vegyszerek és az öntözőrendszerek hatékonyabb használatának lényegesen javuló víz- és levegőminőség lehet a következménye.
Több és biztonságosabb élelmiszer
A legmodernebb mezőgazdasági technológiák által lehetővé vált hatékony terménymenedzsment képes több ember számára elegendő, nagyobb mennyiségű élelmiszer közvetlen megtermelésére. Ezenkívül az élelmiszergyártással foglalkozó cégek – a minőségellenőrzés érdekében – nyomon követhetik a termelési és a szállítási életciklust, ami növeli a globális élelmiszerlánc átláthatóságát.
Jobb kockázatkezelés
A valós idejű adatokon nyugvó, jól átgondolt döntések csökkentik a mezőgazdaságban előforduló kockázatokat, ráadásul visszafogják az erőforrás-pazarlást is.
A jövő – és ami mögötte van
Az IoT-szenzortechnológiák biztosította adatok kulcsfontosságúak a gazdálkodóknak és a kereskedelmi célú agrártermelés exponenciális fejlődését hozhatják magukkal. A fejlődés fontos eleme lehet a fenntartható gyakorlatoknak.
Az agráriumban lényeges szerep jut a legmodernebb technológiákkal gyűjtött adatoknak. Az információkkal felvértezett termelők az egész gazdaságra érvényes stratégiákat dolgozhatnak ki; profitmodelleket és -térképeket hozhatnak létre, modellekbe integrálhatják a nyílt hozzáférésű adatokat, valamint dokumentálhatják a kockázatokat és a bizonytalanságokat. Mindez segíti őket a kitűzött célok elérésében.
Hiába járul hozzá azonban a digitális növénytermesztés az agrárium és az élelmiszerlánc sok problémájának enyhítéséhez, a technológia még nem mindenhol hozzáférhető. És bár a befektetett költségek hosszú távon megtérülnek, a kezdeti nagy tőkeigényt nem mindenki engedheti meg magának. Nem kérdés azonban, hogy a világ élelmiszerellátásának biztosításához a Dolgok Internetéhez való egyre nagyobb hozzáférés is elengedhetetlen, állítják a cikk szerzői.
Forrás: iotzona.hu
