Az európai közlekedési hálózatokat egy szűk demográfiai réteg számára tervezték: jellemzően 25 és 45 év közötti férfiakra, akik hagyományos, 9-től 5-ig tartó munkakörben dolgoznak, nincsenek gondozási kötelezettségeik, és beszélik a helyi nyelvet – derül ki egy jelentésből.
Az EIT Urban Mobility, az Európai Unió egyik szervének, az Európai Innovációs és Technológiai Intézetnek (EIT) a kezdeményezése, az Impact Hub Vienna és a Point& együttműködésével közzétette legújabb, Better Mobility Trend report című jelentését.
A mobilitás jövője
A tanulmány több mint 300 európai startup és 100 ipari és tudományos szakértő meglátásain alapul, és a mobilitás jövőjét alakító kulcsfontosságú trendeket azonosítja, valamint rávilágít az innovátorok azon lehetőségeire, hogy olyan megoldásokat fejlesszenek ki, amelyek mindenki számára elérhetőbbé, megfizethetőbbé és biztonságosabbá teszik közlekedési rendszereinket.
Rávilágít arra, hogy egyes megállapítások nem tükrözik az európai társadalom valóságát. Az Eurostat adatai szerint az EU-ban több mint 100 millió embernek van gondozási kötelezettsége, további 100 millióan élnek fogyatékkal, és több mint 90 millióan 65 évesek vagy idősebbek. A meglévő mobilitási szolgáltatások és a lakosság szélesebb körének igényei közötti szakadék sürgős és sürgős figyelmet igénylő probléma.
A Better Mobility Trend jelentés az iparági szereplőkkel és a startupokkal készített interjúk és workshopok segítségével azonosítja a trendeket és a megoldásokat.
A jelentés egyik fő megállapítása, hogy egyre nagyobb szükség van a különféle mobilitási lehetőségeket integráló holisztikus közlekedési rendszerekre. Jelenleg a mobilitási szolgáltatások széttöredezettek, számos szereplő kínál rosszul összekapcsolt szolgáltatásokat. A határokon átnyúló együttműködés, a különböző közlekedési módok integrációja és a multimodális csomópontok létrehozása kulcsfontosságú a mindenkit kiszolgáló rendszer kialakításához.
„Az osztrák Klima Ticket kiváló példa arra, hogy a különböző közlekedési szolgáltatások integrációja hogyan teheti a mobilitást zökkenőmentesebbé és hozzáférhetőbbé” – mondta Lina Mosshammer, a Point& munkatársa és a jelentés társszerzője. „Azáltal, hogy országos hozzáférést kínál, beleértve a megosztott mobilitási lehetőségeket is, egyszerűsíti az utazást és javítja a felhasználók szélesebb körének lefedettségét.”
A tanulmány a városi lakosság gyors növekedésére és az élhető, gyalogosbarát városok kialakításának fontosságára is rávilágít. 2025-re az EU lakosainak több mint 80 százaléka városi területeken fog élni, ami elengedhetetlenné teszi a gyalogos közlekedés, a zöldterületek és a biztonságosabb infrastruktúra előtérbe helyezését. Párizs például 100 hektár új zöldterület létrehozására kötelezte el magát.
Egy másik azonosított tendencia az EU népességének elöregedése, ami megköveteli a fizikai és mentális egészségi szempontok beépítését a mobilitás tervezésébe. 2030-ra az EU-ban minden negyedik ember 64 éves vagy idősebb lesz, és közülük sokan szeretnének aktívak maradni. A mobilitás összekapcsolható az egészséggel azáltal, hogy az emberek számára lehetővé tesszük az önálló mozgást, ösztönözzük az aktív ingázást, és a demográfiai trendeket beépítjük a várostervezésbe.
A németországi Griesheim városa, amely az „ülhető és játszható város” koncepciójával a gyermekek és a mozgáskorlátozott gyalogosok útjainak javítására összpontosít.
A biztonság és a védelem szintén kulcsfontosságú trend marad. Az EU-ban megtorpant a fejlődés, a közúti halálos balesetek száma 2022-hez képest csak egy százalékponttal csökken 2023-ban. A jelentés hangsúlyozza a jól megvilágított, vonzó közterületek, a megbízható tömegközlekedés és a biztonságos kerékpáros infrastruktúra szükségességét a felhasználók bizalmának kiépítése érdekében. Helsinki és Oslo például 2019-ben elérte a Vision Zero célját a forgalom csökkentésével, a városközpontok megközelíthetőségének korlátozásával és a lakott területeken sebességkorlátozások bevezetésével.
Forrás: smartcitiesworld.net
